Skip to main content

Posts

Önéletrajz

Önéletrajz Kettőezer-nyolcban a moldvai csángó népzenével, és az akkor kimondottan felkapott dubsteppel egyszerre ismerkedtem meg. Egy évvel később iratkoztam be az Óbudai Népzenei Iskolába, ahol Balogh Sándortól (Dialekton Népzenei Kiadó) hat éven át erdélyi furulyán, majd két éven keresztül citerán tanultam, főként moldvai és erdélyi népzenét.

Ez idő alatt több ízben jártam Erdélyben és Moldvában gyűjteni, később tanítani is. Kettőezer-tizenötben egy évre csatlakoztam a Tindia zenekarhoz – akik a budapesti táncházmozgalom azóta megkerülhetetlen résztvevőivé váltak – majd megalapítottam saját világzenei zenekaromat, a Zajnalt.

Egyre inkább a világzene, és az elektronikus zene felé fordulva, kettőezer-tizennyolcban jelentettem meg első nagylemezemet Neurofolk címmel, melyre egyben saját műfajomként is gondolok, kettőezertizenkilencben pedig megjelent a Zajnal első, Pusztafless-című kislemeze, valami Tamás Boldizsárral lehetőségünk volt Dé:Nash Lakosági fórumán is közreműködni. Kettőe…

Gravity EP

Most, hogy már látom az új kislemezem tracklistjét, gondoltam írok egy pár sort, hogy miről is van szó. Ezt a Neurofolk LP kapcsán nem nagyon tudtam megtenni, ugyanis annak az anyagnak nem volt kifejezetten konkrét témája, illetve nem láttam magam elég tisztán - mostanra azonban szinte minden megváltozott, körülöttem is, bennem is, a zenémben is.



A címadó dal nagyjából két éve született meg, eredetileg citerára és énekre, az életem egy olyan időszakában, amely során a leghalványabb elképzelésem sem volt egyáltalán semmiről. Sem arról, hogy ki is vagyok, sem arról, hogy honnan jövök és mégis hová tart az az egész, amiben sodródom, sem pedig arról, hogy mit várok az alkotástól. Csak azt tudtam, hogy szükségem van rá, különben teljesen felemésztem magam, illetve felemészt a gravitáció. Kimondhatatlanul szégyelltem magam emiatt.

Persze hosszú ideig egyáltalán nem mertem kinyitni a számat, nem lett semmi az egészből, közben pedig egyre inkább, az amerikai utazásunkat követően aztán teljese…

Neurofolk

A neurofolk a magyar népzene és kortárs elektronika legkevésbé kézenfekvő találkozása. Nem house-beatekre kent népi énekmintákról van szó, nem is népdalok könnyűzenei újrahangszereléséről, és nem is népi hangszerek puszta meglobogtatásáról az uccsó refrén előtt, vagy alatt. A neurofolk egy kapcsolat a fejemben az elemi erejű csángó furulyajáték és a heves, sokszor agresszív, urbánus zenei kultúra között, melyek összefonódása gondolati, stilisztikai, akusztikusan is megvalósítható, és ritkán tudatos. A neurofolk öndefiníció.

Tulajdonképpen csak hagyom, hogy egyszerre jöjjön ki belőlem minden, amit tinédzserkoromban magamba szívtam, a Black Sabbathtól Legedi László István bácsin át egészen Joe Fordig. Szóval minden körülmények között olyan zenét csinálok, amit szétadok, kompromisszumok nélkül.